Tisztelt Olvasó!
Engedje meg, hogy röviden bemutassam az Ugrin nemzetségünket.
Ugrin nevünk ősi eredete, az Ugor törzshöz köt bennünket. Az ő egyik távolabbi leszármazási ága (így tudjuk), a Lappok, a magyarokat saját nyelvükön ma is Ugrinoknak nevezik. Ezt az ősi közös nyelvből származó szót őrizte meg magának az ó-szláv nyelviség is, ahol ez szintén „magyar”-t jelentett. Talán igazolja ezt még, hogy a mai szláv nyelvekben a Magyar nem egyenlő Ugrinnal (Magyar = Vengerszki)! Fontos tudni, hogy Lapp-föld (észak Skandinávia) ami részben Finnországhoz is kapcsolódik, nem azonosít bennünket a Finnugor származással! (finn nyelven Magyar = Unkari)!
Őseink a hun-magyarság ősnépébe gyökereznek!
Éppen ezért is, (de lásd később történelmünket is) kis Magyarországon, az újkori liberális politikáig, ez a név (hasonlóan a Széchenyi, Kossuth, Petőfi, stb. neveinkhez) történelmi védettséget élvezett. Később szlovák nyelvi torzultsággal vált ez a név mindenki által felvehető Uhrinná.
A tájnyelvi változások is gyakran űztek tréfát nevünkkel. Így volt ez akkor is, amikor kis közösségünk (Endrőd) egyik sváb származású papja a nevünkben szereplő „g”- betűt „sarfeszesszel” írta, majd a rákövetkező magyar pap, automatikusan „helyesen” -„h”- betűnek fordította (L: n. Ugrin József kutatása). Ez anyakönyvi kivonatokkal igazolható!
Nemzetségünk két ágból tevődik össze. Ősiségünk elsősorban a nagy múltú Csák nemzetséghez köt bennünket. A Csákok közvetlen leszármazottai Szabolcs vezérnek, akit Kárpát-hazánkba hazatérő őseink Árpád után a második nagyvezérként tiszteltek.
Az Ugrin nevet szinte kizárólagosan ők használták nemzetségen belüli megkülönböztetésnek, hiszen akkor még nem volt divat a családi- és utónév. Legfeljebb a magasabb rangban lévők használták, így: Csák nem béli Ugrin. Így vált később az Ugrin keresztnévvé, aminek ünnepe fergeteg havának 15. napja.
A Csákok nagy nemzetsége később 12 ágra tagozódott. Közülük három ág vált, a magyar történelem, jelentős nemzetségévé. Ezek: Kisfaludy-ág (1231), a Duray-ág (1302), és a Trencséni-ág (1326). Mindhárom nemzetség birtokai között szerepelt az ősi letelepedés székhelyei, például Vár és Kér.
Mi, Ugrinok, tudomásunk szerint, a Kisfaludy-ághoz tartozunk.
A Csákok első két ága a legnagyobb uralomra IV. László (1262-1290) uralkodásának idején jutott. Trencsényi ágon nőtt fel IV. Csák Máté, Mátyus-föld urának nemzetsége, akik később főleg a Felvidéken szereztek birtokokat.
Kisfaludy ágon nőtt fel az Ugrinok nemzetsége, akik a mai kis Magyarország, majd később Délvidék, illetve egy családi ágon keresztül (Ugrin – Ugron) Erdély területén kerültek hatalomra.
A Csák Ugrinok nemzetsége sok nagy hazafit adott Kárpát-hazánknak. Közülük is kiemelkedik Ugrin kalocsai érsek, aki a tatárjáráskor Kálmán herceg (IV. Béla testvére) mellett a magyar sereg társ fővezére volt.
Nemzetségünk az Ő tiszteletére 2010. évben avatott emlék kopjafát a Muhi községben lévő emlékdombon. 2011. évben tiszteletére Nemzetségünk fővédnöksége alatt az Atilla Sólymai íjász egyesülettel közösen hagyomány teremtő országos történelmi íjász versenyt rendeztünk. A verseny mára a keleti Gyepű egyik legrangosabb ilyen rendezvénye lett.
Nemzetségünk legöregebb történelmi őse (tudomásunk szerint), szent Ugrin (Mózes), aki Vajk, későbbi Szt. István királyunk kortársa volt, és akit még az ő oltárra emelése előtt csodatévő szentként tisztelt a nép. Az erdélyi Ugrin ágon Erdélyből került Kievbe, ahol Borisz (bojár) első embere lett.
Egy vesztes bojár háború után lengyel földre került rabszolgaságba. Nagyon sok szenvedést követően (többek között három magyar Ugrin hadnagy kíséretében) visszatért a régi Kővárra, amit akkor már Kijev-nek neveztek. Itt alapító tagja lett a ma is működő Lavra kolostornak.
El nem bomlott teste ott ma is megtekinthető.
Őseink néhány családja nagy valószínűséggel már a török megszállás előtt is Endrőd (ma Gyomaendrőd) körzetében élt, majd az események miatt Felvidék irányába elmenekültek, de mindig a szabad magyarságért harcoltak.
Később Rákóczi szabadságharcából is kivették részüket. Ismereteink szerint, a trencséni vesztes ütközet után, újból délfelé menekülvén érkeztek haza. Voltak, akik tovább mentek délnek, ahol biztosan találkoztak azokkal az Ugrin rokonokkal, akik még a tatárjárásban menekülő IV. Bélát védték és hősiességük elismeréseként kaptak Délvidéken birtokokat. Ma is megtalálható Horvátországban Uglijan szigetén Ugrinics (Ugrin falva), ahol az „öreg Ugrin” hajózta be az ültetvényéről származó olívaolajat.
Horvát águnk tengerpart apartman háza: http://www.house-ugrin.hr/
Jelenleg Csehországban is élnek horvát vidékekről származó rokonaink, de szétszóródtunk az egész világba. Talán különlegességnek számít a 70-es éveiben járó Ugrin Mihály, aki Kamcsatka főerdésze volt és tudomásunk szerint tagja volt az ottani parlamentnek is. Annak idején szüleit telepítették ki Kárpátaljáról, ahol ma két Ugrin-család él! Honlapjáról tudom, hogy a Kamcsatka jéggel borított piramisait kutatta (http://pandoraopen.ru/2011-04-10/o-kamchatskoj-piramide-ot-mixaila-ugrina
Nemzetségünk egyes családjai visszakerülve ősi földjükre, az 1600-as években Szuhakállóról behívott „bechuletes” Kovács családdal kerültek rokonsági kapcsolatba. Így nemzetségünk újkori testvérei lettek a Kovácsok.
A két magyar nemzetség összeolvadt. Leányaik és fiaik felnövekvő utódai is igyekeztek sokat tenni közösségükért! Bár kemény harcosok voltak, de mindig törekedtek a békés megoldásra. Munkájukkal és buzgó társadalmi tevékenységükkel újból kiérdemelték a török hódoltság miatt elvesztett nemesi rangjukat, amit a „kutyabőr” és nemzetségi címer újraadományozásával honoráltak. Ennek eredeti dokumentumait, a kolozsvári múzeumban őrzik.
Fontos, hogy immáron a címert, mint „Kovács, alias Ugrin” kapták, mivel a két nemzetség akkorra eggyé vált. Nagy családunk harcos, de mindig békeszerető tevékenységének a galamb (egyesek szerint fehér sólyom) szimbóluma ma már felülírja a Csákok harcias oroszlánját.
Nemzetségünk híres tagjai:
- id. Ugrin József a KALOT egyik alapító aktivistája, Barankovics-párti képviselő,
- Ugrin Béla Jezsuita, a vancouveri magyarok szervezője,
- Ugrin Gábor karmester,
- Dr. Solymosi Frigyes vegyész professzor, tudós, a 100-ak klubjának tagja,
- Dr. Ugrin Emese KDMP főtitkára, később Kisgazda frakcióvezető,
- Dr. Kun-Kovács László fotóművész, vizuál-antropológus,
- Szabó Béla fizikus, a „pille” sugárzásmérő (ma is használatos űrtechnika) megalkotója,
- Uhrin Viktor hegedűművész,
- Uhrin Pál naiv festőművész,
- Bedei Gábor szobrászművész,
- Uhrin Benedek, aki korlátozott képességű gyermekének ellátása miatt idős fejjel vállalt korához nem illő, de így is sikeres közszereplést! Ezért csak tiszteletet érdemel!
- Rózsahegyi Kálmán színművész és színi akadémiát alapító családtagunk.
No, és még lehetne sorolni számtalan sikeres közéleti, vagy sikeres vállalkozói nemzetség tagjainkat!
Ma élő nemzetségünk mintegy 300 főt számlál. Közel 10 méter hosszú családfánk, melyben közvetlen igazolt vérszerinti rokoni kapcsolataink 1669-ig vezethető vissza.
Nemzetségünk tagjai – bár a világ minden részére elkerültek -, mégis igyekeznek egy aktív közösséget létrehozni. Minden évben nemzetségi találkozót szervezünk, de év közben is a szükségnek megfelelően segítünk egymásnak!
A legfiatalabbaknak minden évben nemzetségi gyerektábort szervezünk, ahol a családi és nemzetségi értékeken kívül a magyar nemzet fennmaradásának értékeit is megtanítjuk!
Belföldi pihenést is nemzetségünkön belül is megoldható: http://www.boldogtanya.eu/
Ugrin András